Boldog karácsonyt

BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!

 

"Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája."

Csitáry-Hock Tamás

Dr. Papp Lajos szívsebész - cikkeim az iskolahonlapról

Október 23. alkalmából Dr. Papp Lajos jött a sulimba, hogy előadást tartson nekünk, valamint beszélgethessünk vele. Természetesen az én kezembe nyomták a papírt meg a tollat, hogy jegyzetelj, cikket írsz, szóval... És ha már egyszer van, megosztom itt is :D

A megemlékezésről: http://prohaszka.gyor.hu/content/vendegunk-volt-dr-papp-lajos-szivsebesz-professzor
A beszélgetésről: http://prohaszka.gyor.hu/content/dr-papp-lajos-szivsebesz-professzorral-folytatott-beszelgetes-reszletei

Itthon vagyunk - Odaát fanfiction

Szóval nagyon sok Odaátot néztem. Meg imádom a City of Hope-ot. Amúgy azt egy meghallgatásra ajánlom, úgy általánosságban a hangulata annyira nem illik az egyperceshez...
Na, de szóval. A Pokol és a Menny lezárva, Sam és Dean pedig felismeri, milyen ajándékot kaptak ezzel. Az angyalok bukásán kívül canon, azt képzeljétek ki belőle, plusz adjátok hozzá, hogy két vadász feláldozta magát, hogy bezárhassák az említett helyek kapuit.

Itthon vagyunk

Jó olvasást! City of Hope ide kattintva.

Miért?

Vallással kapcsolatos tartalom!

Sokat gondolkozok a napokban.

Továbbra is tudom, hogy Ő létezik, odafent van és vigyáz ránk, sőt, bizonyítékot is kaptam rá, hiszen Kn-ék dolga egész jól sikerült, én pedig előző nap reggel szinte sikoltva könyörögtem Hozzá. Meghallgatott, tudom.

De azért sok mindent nem értek. Persze, tudom, nem érteni kell, hanem hinni és elfogadni, csak hát... Ez az én helyzetemben nem olyan egyszerű. Nem is tudom, mit kéne tennem vagy mihez kéne fordulnom. Hozzá, persze, de...

Valószínűleg van valami oka, hogy a világban úgy történnek dolgok, ahogyan történnek. Én csak egész egyszerűen nem értem. És szerintem kimondottan sokat segítene a hiten, ha tudnának valami magyarázatot adni rá, hogy miért.

Miért megy mindig minden tönkre? Miért nincs boldogság a földön? Miért van az, hogy a jó emberekkel mindig borzalmas dolgok történnek? Miért vagyunk ennyien egyedül? Miért félek mindig ennyire? Miért nem tudom, kihez forduljak, mit tegyek, miért érzem úgy, hogy összeomlik körülöttem minden, miközben én csak állok, és próbálom megérteni valahogyan, hogy mi folyik itt? Miért megy tönkre szép lassan mindenki, aki a közelembe jön, és miért törik szilánkokra az a kevéske boldogság is, ami kijutott nekem?

Lehet, hogy van valami oka. Lehetséges az is, hogy kiérdemeltem valamivel, előző élet, meg hasonlók. Már csak azt nem tudom, hogy miért...

Miért szenvedi meg ezt mindenki más is körülöttem? Miért nem segítesz?

Az én kis apróságaim - Rilla blogja

Az én kis apróságaim
Ez itt az egyik legjobb barátnőm, Rilla blogja. Én kíváncsian fogom figyelni :D

*-*

Úr isten, el se merem hinni *-* Végeztem, kijavítottam az egészet *-* Régen volt már ekkora dicsőség érzetem xD Annyira király vagyok *-* Tudok magamnak örülni, mert ma valami tizenvalahány oldalt lebétáztam xD (Remélhetőleg hiba nélkül :'D ) Ééééés most szerintem írok valamit, amíg Lil nem érkezik meg, meg közben folyamatosan nyuffogok neki, hogy végezzen már a vacsorával xD

Németország

Helllllllllllllló :D

Most egy pillanatra megálltam a bétázás közben szusszanni, és rájöttem, hogy van blogom, és úgy döntöttem, hogy megírom ezt a két tényt xD Amúgy nagyon jól elvagyok itt Németországban (kijöttem három hétre rokonokhoz), és sok mindenre rájöttem. Nem tudom, hogy mennyiben és hogyan fognak megváltoztatni ezek a napok, de úgy érzem, néhány dolog igencsak máshogy fog működni az életemben. Nos, legalábbis nagyon remélem, hogy nem csak a sok gondolkozás lesz ebből az itt tartózkodásból, hanem tényleges cselekedetek is. Sok minden van, amit máshogy kellene csinálnom, legalábbis ha tényleg fontosak számomra a céljaim, márpedig azok.

Még mindig keresem magam. De most megint úgy érzem, hogy találtam egy utat, amin érdemes lenne elindulni, és megtisztulni valahogy a sötét, mocskos gondolatoktól, amik újra és újra elárasztanak.

Talán nem is tolmácsnak kellene mennem, hanem színésznek. Biztos vagyok benne, hogy jól menne.

Na jó, nem filózok tovább, vissza dolgozni, mert Koiji lefejez :'D

ATA

Halihóóó :D
Na, a hétre szerintem tényleg utoljára (aha, persze xD ), de eszembe jutott, hogy akár indíthatnék is blogot A Tekergők aranykorának. Hogy ez tetszik vagy nem, az már szinte mindegy, mert már el is indítottam xD
Szóóóval akit érdekel a sorozat, az mindenképpen figyelje azt a blogot, mert leginkább oda fogok írogatni azzal kapcsolatban, ha rám tör az ötperc :D

Megint...

Mostanában gyanúsan sokat használom a blogot, és nem tudom eldönteni, hogy ez jó dolog-e vagy sem xD Á, mindegy. Éppen Patric előtörit írok, és annyira jó lett a bevezetőm *-* Néha kimondottan tetszik, amit írok. Néha meg úgy vagyok vele, hogy mi ez a shit, és kitörlöm az egészet a francba xD

" Hideg, esős éjszaka. Egy kisgyerek felsír, egy anyuka szemében kialszik az élet lángja. Nem tűnik túl jelentős pillanatnak, mégis az: a baba, akit az ápolónők azonnal kezelésbe vesznek, egy nagyon fontos ember lesz majd. Senki nem tudhatja előre a sorsot, így a kis, ráncos bőrű gyermek nagyságát sem jósolhatja meg senki. Nem tudhatják, hogy ez a nem akart vakarcs olyan hatalmi játékok részese és főszereplője lesz, amelyekről a legtöbben nem is álmodnak, nem is mernek belegondolni, hogy ekkora dolgok történnek, miközben ők a reggelijük mellett bámulják a tévét. Sem az apja, sem a nagyszülei, de az ő életéért meghalt édesanyja sem tudhatja, hogy a fiuk megjárja a Purgatóriumot, lesz az Alvilág vezetőjének bábja, megváltoztatja Michael arkangyal életét, átírja a világ történelmét, olyan döntéseket hoz, amik nem csak egyetlen, de az összes dimenzióra hatással vannak. Ez a kicsi gyerek, aki most csak halkan sír, egyenes háttal járja végig a Pokol összes bugyrát, ép elmével szenvedi végig Lucifer kínzásait, és utána is meg mer állni, utána is szólni mer az igazságért, akármilyen sorsra is jut érte.
De most még nem tartunk itt. Most csak egy kisbaba, aki most pillantotta meg a világot, és máris három ember kívánja, hogy bár sosem létezett volna… Apja, nagyszülei a szemük fényét vesztették el miatta, így hát nem számíthatott valami pozitív gyerekkorra már a kezdet kezdetén sem. Nem is volt az, soha nem volt. Főként, hogy az apja masszív alkoholista volt, így hát a legkevésbé sem foglalkozott azzal, hogy a fiát nevelje, vagy legalább taníttassa. Emellett persze nem volt munkája sem, így segélyből tartották fent magukat egy londoni putriban – természetesen az anyai nagyszülők támogatása nélkül -, ami az alkohollal együtt, nos… Meglehetősen ingerlékennyé tette a fiú apját, aki sokszor megverte a kisgyereket. Ilyen körülmények között talán nem csoda, hogy Patric nagyon sokszor szökött meg otthonról, és leginkább az utcán nőtt fel, a bandaháborúk, tolvajok és gyilkosok világában."

Ugye milyen epic? *-* Na jó, nem áradozok magamról többet xD De akkor is imádom a srácot és kész *-*

Már megint nem tudok mit kezdeni magammal...

Hmpf. Most úgy sok mindenről magyaráznék, de azt hiszem, elsősorban a karaktereim lesznek a középpontban, mert a drágáim az őrületbe kergetnek O.o ><
Kezdjük ott, hogy Kamennél szerintem valami bekattant, a srác teljesen elveszítette azt a maradék ép eszét is, ami még volt neki. Sosem volt teljesen százas, mindig volt benne valami fura, de jelenleg... hát, az aláírásával tudom a legjobban összefoglalni:

" Vannak dolgok, amik megváltoztatják az embert. Amikor már azt hiszed, hogy végre minden rendben, amikor végre megtalálod a helyes utat, beüt valami, amitől hirtelen elveszel, elveszíted önmagad, mindent, amit elértél. Vannak dolgok, amiktől elhagy a hited. Amikor már nem vagy képes megbízni senkiben, mert úgy érzed, előbb-utóbb úgyis ott hagynak, akkor meg minek? Minek ragaszkodj, minek szeress, ha a végén mindenképpen egyedül leszel? Nem érdemes energiát fektetni másokba, mert úgyis kárba fog veszni. Nos, legalábbis Kamen ezt tapasztalta, és ez alapján döntött úgy, hogy neki nem kell senki, és egyszerűbb, ha mindenkit elüldözve egy bunkó, magának való szemétté válik. Hogy egyébként ez mennyire helyes út, az már megkérdőjelezhető, de az biztos, hogy ez Kament a legkevésbé sem érdekli..."

Szóval igen, ő kissé megfurult, hogy ilyen saját szóval fejezzem ki xD
Aztán ott van Patric, aki valamilyen, számomra érthetetlen okból kifolyólag úgy döntött, hogy jó ötlet közölni a házvezetőjével, hogy kis híján megölte egy diáktársát, és természetesen vállalni a következményeket. Nagyobb baj, hogy fogalmam sincs, hogy én most őt tisztelem ezért, vagy úgy gondolom, hogy egy idióta állat. Valószínűleg mind a kettő.

Michael, Michaelről meg talán inkább ne is beszéljünk, most itt olyan jelenetek magyaráz, amikben ő Abaddonnal beszélget, és higgyétek el nekem, ez a legkevésbé sem oké :'D Bár mondjuk az igaz, hogy kimondottan szórakoztatóak... És még mindig jobb, mint amikor Luciferről van szó, akkor már ezerszer inkább Abaddon.

Ja, meg amúgy közben van még egy őrjöngő Henrikem, meg ki kéne találnom Rhianét, mert Rilla kiborul xD Ó, és pluszban még ugye Andrew kapott egy kölyöksárkányt, Leroy meg hisztizik, szóval nagyon király :'D

Most azt hiszem megyek kajálni, aztán folytatom Mike agymenéseinek a leírogatását, aztán kozmetikus... Nem akaroooooooooooooooooooom :'( (Nem, nem szeretek kozmetikushoz járni.)

Dolgozom!

Hellóóóó ismét :D

Igen, megint beszélhetnékem van, de nem akarok felmenni skype-ra, mert akkor semmiből nem lesz semmi :'D Duh. A lényeg, hogy most éppen az a terv, hogy leülök, és befejezem végre a snarryt, mert azt az egy fejezetet már tényleg ki kéne szenvednem magamból :'D De már megnyitottam a file-t is, meg a történetet is, hogy végigolvasom, ami eddig volt, még a zeném is megvan, most már csak annyit kéne tenni, hogy tényleg megcsinálom xD

Amúgy nincs semmi különös errefelé. Elvileg valamikor a jövő héten megyek beiratkozni orosz nyelvtanfolyamra, egy ilyen kezdőset el akarok végezni, mielőtt nekiállok magamtól a nyelvnek, mert azért a semmiből kissé nehéz lenne az egészet megtanulni, jobb, ha valaki elindít. Mert ugye szlavisztikára nem kéne úgy odamenni, hogy halvány lila gőzöm sincs, mi az az orosz xD
Ma nagybevásárlás volt. Kaptam egy rakat ruhát, meg végre van szótáram meg német nyelvvizsgagyakorlatos könyvem. Ezeknek is éppen ideje volt már, ahogyan a pénztárcának is.

Azt hiszem, nagyjából ennyi van. Mostanában nem különösebben izgalmas az életem, bár utazgatok meg találkozgatok barátokkal/barátnőkkel, de nagyjából ennyi. És valószínűnek tartom, hogy a szerepjátékos karaktereim sem bánnák, ha csak ennyi minden történne velük egy átlag héten...

Viszont, jó hír is van, mert végre végeztem a bétázásaimmal, szóval most az abszolút nincs :D Persze biztos vagyok benne, hogy Koiji hamarosan fog küldeni valami újat, mert nagyon sok történetet emlegetett múltkor, szóval nem maradok sokáig munka nélkül. Addig meg fogom magam, és megpróbálok kijavítani még egy fejezet ATA-t (mert már egy teljes fejezet kész van *-* ), meg megírni végre az Egész úton Melletted végét xD

Szövegelés

Helló!
Mivel most éppen marhán unom az életemet, úgy döntöttem, írok megint a blogba. Hátha a végén még lesz is belőle valami... Amúgy nincs velem semmi különös. Éppen nagyban szenvedek, mert sikerült összeszednem valami rohadt nyavalyát, úgyhogy az ágyamban döglődök egész nap. Ki kéne használnom, hogy van időm írni, de az a helyzet, hogy annyira kényelmetlen így, hogy nem igazán tudok, ráadásul szétmegy a fejem. Hmpf. Azt hiszem, most beveszek egy fél algopyrint, hátha attól kicsit jobb lesz :'D
Na jó, ez is megvolt. Remélhetőleg nem áll le a gépem közben, mostanában sokat csinálja ezt.
Mostanában Supernaturalt nézek. Az első öt évad rohadt jó volt, a hatodik eddig annyira nem jön be, de kíváncsi leszek, hová fejlődik a sztori. Minden esetre végigküzdöm magam rajta, mert a 15. részt minél előbb meg akarom nézni, és még csak a negyediknél járok. Végül is ezzel a betegséggel úgyis itthon kell maradnom pár napot, szóval lesz időm. Bár írni is akarok, meg persze tanulni (10-én angol szóbeli), de egy-két rész naponta belefér.
Na jó, most már annyira nincs beszélhetnékem, szóval I'm off.
G'night ^^

Forradalom - rövid szösszenet

Forradalom készülődött. Persze nem csak úgy a semmiből indult, hiszen minden, a világot felrobbantó eseménynek vannak jelei. Jó darabig minden fél elégedett volt, hiszen jól alakultak, előnyös volt a helyzet mindenki számára.

Aztán elkezdődtek a problémák. Eleinte csak két fél között, az egyikük nem tudott elégedett lenni a másikkal: minden lépése helytelen volt, nem volt szava vagy gondolata, amivel a másik egyet tudott volna érteni. Erre ő igyekezett a lehető legjobban reagálni: próbálta jelezni, hogy továbbra is esélyt ad a vádaskodónak, remélve, hogy amaz, látva, hogy hajlandó kis engedményeket tenni, majd elégedett lesz, nem háborog tovább.

Nem sikerült. Kitört egy kisebb lázadás, azonban a két fél, felfogva, hogy ez a többi résztvevőnek mennyi nehézséget okoz, fegyverszünetet kötött, egy nem túl kielégítő, de azért élhető szerződéssel. A problémákat nem oldották meg, s a külső szemlélőknek egyértelmű volt, hogy messze nincs még vége a harcnak.

Egy darabig rendben mentek a dolgok, azonban hamar látszani kezdett, hogy a hat résztvevő új felosztásba kezd rendeződni: két fél komoly szövetségre lépett, és egy olyan mozgalmat indítottak el, amely ugyan mind a kettejük számára mérgező és veszélyes lehetett, ők a többiek figyelmeztetéseivel nem foglalkozva mégis folytatták. Másik két fél egy másik, és jelentősen újabb szövetséget kötött, amelyet leginkább a rendszeres közös munka épített, de ez is erőssé vált. Az ötödik és hatodik felek külső kapcsolatokat kezdtek keresni: különféle eszmerendszerekhez csatlakoztak, amelyeket közelebbinek éreztek magukhoz.

Ahogyan telt-múlt az idő, ezek a gondok egyre erősebbé és veszélyesebbé váltak, és egyre többen kezdték úgy érezni, hogy nem lesz rendben a világ. Ezen változtatni kell. Ezzel együtt azonban arra is rájöttek, hogy lassan kellene haladni, ügyesen manőverezve próbálni leülni, hogy képessé váljanak a tárgyalásra.

Az óvatos próbálkozások nem állították meg a mozgalmat, amely két résztvevőt fertőzött, noha volt róla szó, hogy az érintett felek véget vetnek nekik, a félhivatalos tárgyalások végül nem érték el az eredményüket. Épp így nem sikerült visszahívniuk a lassan elcsábuló tagokat a külső eszmerendszerektől, s nem volt sikeresen a szövetség rendes újrakovácsolása sem. A két, munkaközösség által szövetségbe kötődő fél hosszas politikai eszmecserékbe kezdett, igyekezve egy megfelelő, kompromisszumos megoldást találni. Azonban még ezeket az egyébként nagyon türelmes és a gondokat megértő felet is megviselte, amikor az egyik kifelé kacsintgató résztvevő láthatóan komolyabb kapcsolatba kezdett merülni egy másik, a szövetségbe nem tartozó féllel.

Ekkor került szóba, hogy talán egy forradalom, egy ekkora robbanás megváltoztathatná a helyzetet, hogy talán úgy helyre tudnák tenni mindazt, ami akkor a hat fél közé állt. A baj csak azt volt, hogy féltek. Rettegtek a hatalmas csatától, hiszen nagyon jól tudták, hogy a végén talán még rosszabbá válik minden, és talán az a kissé már felületes és gyenge régi szövetség is felbomlik közöttük, ami eddig azért még tartotta magát.

Az egyik fél ekkor leült gondolkozni. Aztán beszélt a tanácsadóival, és más szövetségeseivel, remélve, hogy valamelyikük tud majd megoldással szolgálni a helyzetre. Végül minden alapján, amit hallott, látott és érzett, úgy döntött, a lépést meg kell tenni, az ügyet tovább kell mozdítani.

Ők hatan összeültek. Kirobbant a forradalom.

Ördögi kör - szj-s novellaciklus

Halihó!

Tisztára elfelejtettem, hogy van itt nekem egy szj-s novellaciklusom Merengőn, amiről nem is írtam a blogban xD Korábban már elvileg említettem, hogy van több londoni bandás novellám, amelyeket össze akarok foglalni egy ciklusba... Nos, ezek közül került fel - eddig - kettő, Ördögi kör ciklusnév alatt.

Jó olvasást :D

http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=102232