ATA

Halihóóó :D
Na, a hétre szerintem tényleg utoljára (aha, persze xD ), de eszembe jutott, hogy akár indíthatnék is blogot A Tekergők aranykorának. Hogy ez tetszik vagy nem, az már szinte mindegy, mert már el is indítottam xD
Szóóóval akit érdekel a sorozat, az mindenképpen figyelje azt a blogot, mert leginkább oda fogok írogatni azzal kapcsolatban, ha rám tör az ötperc :D

Megint...

Mostanában gyanúsan sokat használom a blogot, és nem tudom eldönteni, hogy ez jó dolog-e vagy sem xD Á, mindegy. Éppen Patric előtörit írok, és annyira jó lett a bevezetőm *-* Néha kimondottan tetszik, amit írok. Néha meg úgy vagyok vele, hogy mi ez a shit, és kitörlöm az egészet a francba xD

" Hideg, esős éjszaka. Egy kisgyerek felsír, egy anyuka szemében kialszik az élet lángja. Nem tűnik túl jelentős pillanatnak, mégis az: a baba, akit az ápolónők azonnal kezelésbe vesznek, egy nagyon fontos ember lesz majd. Senki nem tudhatja előre a sorsot, így a kis, ráncos bőrű gyermek nagyságát sem jósolhatja meg senki. Nem tudhatják, hogy ez a nem akart vakarcs olyan hatalmi játékok részese és főszereplője lesz, amelyekről a legtöbben nem is álmodnak, nem is mernek belegondolni, hogy ekkora dolgok történnek, miközben ők a reggelijük mellett bámulják a tévét. Sem az apja, sem a nagyszülei, de az ő életéért meghalt édesanyja sem tudhatja, hogy a fiuk megjárja a Purgatóriumot, lesz az Alvilág vezetőjének bábja, megváltoztatja Michael arkangyal életét, átírja a világ történelmét, olyan döntéseket hoz, amik nem csak egyetlen, de az összes dimenzióra hatással vannak. Ez a kicsi gyerek, aki most csak halkan sír, egyenes háttal járja végig a Pokol összes bugyrát, ép elmével szenvedi végig Lucifer kínzásait, és utána is meg mer állni, utána is szólni mer az igazságért, akármilyen sorsra is jut érte.
De most még nem tartunk itt. Most csak egy kisbaba, aki most pillantotta meg a világot, és máris három ember kívánja, hogy bár sosem létezett volna… Apja, nagyszülei a szemük fényét vesztették el miatta, így hát nem számíthatott valami pozitív gyerekkorra már a kezdet kezdetén sem. Nem is volt az, soha nem volt. Főként, hogy az apja masszív alkoholista volt, így hát a legkevésbé sem foglalkozott azzal, hogy a fiát nevelje, vagy legalább taníttassa. Emellett persze nem volt munkája sem, így segélyből tartották fent magukat egy londoni putriban – természetesen az anyai nagyszülők támogatása nélkül -, ami az alkohollal együtt, nos… Meglehetősen ingerlékennyé tette a fiú apját, aki sokszor megverte a kisgyereket. Ilyen körülmények között talán nem csoda, hogy Patric nagyon sokszor szökött meg otthonról, és leginkább az utcán nőtt fel, a bandaháborúk, tolvajok és gyilkosok világában."

Ugye milyen epic? *-* Na jó, nem áradozok magamról többet xD De akkor is imádom a srácot és kész *-*

Már megint nem tudok mit kezdeni magammal...

Hmpf. Most úgy sok mindenről magyaráznék, de azt hiszem, elsősorban a karaktereim lesznek a középpontban, mert a drágáim az őrületbe kergetnek O.o ><
Kezdjük ott, hogy Kamennél szerintem valami bekattant, a srác teljesen elveszítette azt a maradék ép eszét is, ami még volt neki. Sosem volt teljesen százas, mindig volt benne valami fura, de jelenleg... hát, az aláírásával tudom a legjobban összefoglalni:

" Vannak dolgok, amik megváltoztatják az embert. Amikor már azt hiszed, hogy végre minden rendben, amikor végre megtalálod a helyes utat, beüt valami, amitől hirtelen elveszel, elveszíted önmagad, mindent, amit elértél. Vannak dolgok, amiktől elhagy a hited. Amikor már nem vagy képes megbízni senkiben, mert úgy érzed, előbb-utóbb úgyis ott hagynak, akkor meg minek? Minek ragaszkodj, minek szeress, ha a végén mindenképpen egyedül leszel? Nem érdemes energiát fektetni másokba, mert úgyis kárba fog veszni. Nos, legalábbis Kamen ezt tapasztalta, és ez alapján döntött úgy, hogy neki nem kell senki, és egyszerűbb, ha mindenkit elüldözve egy bunkó, magának való szemétté válik. Hogy egyébként ez mennyire helyes út, az már megkérdőjelezhető, de az biztos, hogy ez Kament a legkevésbé sem érdekli..."

Szóval igen, ő kissé megfurult, hogy ilyen saját szóval fejezzem ki xD
Aztán ott van Patric, aki valamilyen, számomra érthetetlen okból kifolyólag úgy döntött, hogy jó ötlet közölni a házvezetőjével, hogy kis híján megölte egy diáktársát, és természetesen vállalni a következményeket. Nagyobb baj, hogy fogalmam sincs, hogy én most őt tisztelem ezért, vagy úgy gondolom, hogy egy idióta állat. Valószínűleg mind a kettő.

Michael, Michaelről meg talán inkább ne is beszéljünk, most itt olyan jelenetek magyaráz, amikben ő Abaddonnal beszélget, és higgyétek el nekem, ez a legkevésbé sem oké :'D Bár mondjuk az igaz, hogy kimondottan szórakoztatóak... És még mindig jobb, mint amikor Luciferről van szó, akkor már ezerszer inkább Abaddon.

Ja, meg amúgy közben van még egy őrjöngő Henrikem, meg ki kéne találnom Rhianét, mert Rilla kiborul xD Ó, és pluszban még ugye Andrew kapott egy kölyöksárkányt, Leroy meg hisztizik, szóval nagyon király :'D

Most azt hiszem megyek kajálni, aztán folytatom Mike agymenéseinek a leírogatását, aztán kozmetikus... Nem akaroooooooooooooooooooom :'( (Nem, nem szeretek kozmetikushoz járni.)